Paramahansza Jogananda volt az első olyan indiai jógamester, akinek az volt a küldetése, hogy Nyugaton éljen és tanítson. Az 1920-as években, midőn az általa „spirituális kampányoknak” nevezett útjain keresztül-kasul bejárta az Egyesült Államokat, lelkes hallgatósága az akkori Amerika legnagyobb előadótermeit is megtöltötte.
Jogananda színre lépése valóban hatásos volt, tartós befolyása azonban ennél is nagyobb. Ez a könyv, mely 1946-ban jelent meg először, segítette a jóga elterjedését, és máig ható ösztönző ereje a Nyugaton zajló spirituális forradalomnak.
Ritka eset, hogy egy Jogananda nagyságú bölcs saját tollából ad számot az élettapasztalatairól. Számos vallási hagyomány követői jutottak arra a felismerésre, hogy az Egy jógi önéletrajza a spirituális világirodalom remekműve. És valóban, minden mélysége mellett ezt a művet át- meg átszövi a finom humor, a történetek pezsgése és a gyakorlatias józanság.
Most, az 1946-os eredeti kiadás közzétételével az olvasó úgy élheti át e mű belső erejét, ahogy azt a nagy jógamester annak idején „melegében” formába öntötte. Külön meglepetés a magyar olvasók számára, hogy a híres, ám az 1946-os kiadás után született negyvenkilencedik fejezetet ezúttal a könyv függelékében megtalálják.
