Egy ​polgár naplója 1998–2002

• Példány állapota: jó

1998. ​októberében kezdtem el ezt a nyilvánosságnak szánt naplót. A címe szerint: egy polgár naplója.
A határozatlan névelő arra utal, hogy sokféle megközelítés lehetséges és én egyáltalán nem kívánok a teljes polgári látószög letéteményesének szerepében tetszelegni. Sőt! Úgy gondolom, hogy éppen a szubjektivitás tudata az egyik legfontosabb polgári erény.
A polgár szó már több magyarázatra szorul, pontosabban szorulna. tudjuk, hogy ez a kifejezés egyaránt jelölhet sokarcú társadalomtörténeti kategóriát, értékvilágot, életvitelt önazonosságot, a jogegyenlőség tudatában leledző embert, állampolgárt. S természetesen politikai kategoriaként is használható, noha ennek értelmét még senkinek sem sikerült teljesen felfednie.
Az én esetemben még egy sajátos, személyhez kötött vetület is számításba jön. Túl azon, hogy a szó minden értelmében polgárnak tartom magamat, történész is vagyok, és évtizedek óta foglalkozom a magyar polgárosodás folyamatával. A jelenbe tett „kirándulásom” nézőpontját erősen befolyásolta ez a tény.
Az irásfűzér műfajaként a napló megnevezést alkalmaztam. A napló kifejezés azonban csak részben állja meg a helyét. Az idő folyamatában illeszkedik, magánbenyomásokat rögzít, kitapinthatóan jelen van benne a saját világom meg a környező világ, illetve ezek egymásba játszása. Ennyiben napló. Másfelől azonban nem a magán; hanem a köznyilvánosságnak iródott és sokkal inkább az intellektuális, mintsem az eseménylogika uralja.
Talán helyesebb lett volna a „köznapló” kifejezés. De ilyen magyar szó nem létezik.

• Szerző: Gerő András
• Darab: 1
• Állapot: jó