Homérosz kenyérevőnek nevezi az embert, Pithagorasz úgy véli, a világmindenség a kenyérrel kezdődik, s a rómaiak éppúgy barbárként vetették meg a bort nem ismerő tejivókat, ahogyan a Gilgames eposz szerint is a bor és a kenyér teszi emberré a vadakat. A nappal megfőzött, estére újra gigantikus vadkan mítosza.