Chagall, korszakunk egyik legjelentősebb festője, 1922-ben írta az itt közzétett visszaemlékezéseket. Így tehát ifjúságának évtizedeit, művészetét és sajátos szimbolikáját világítja meg az eredeti hangvételű önéletrajz. A modern művészet indulásának légkörét is érezhetjük a századeleji Oroszország és Párizs művészi köreinek, törekvéseinek bemutatásában, bár a szubjektív emlékekből alakuló kép történeti hitelessége vitatható. Tartalmi szépségekben bővelkedő írását élménytkeltően egészítik ki rézkarcai és metszetei, melyeket önéletrajza illusztrálására készített.
