Festetics Rudolf
Emberevők között
A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára
8990Ft
Szállítási költség
Gerinc felső részénél sérülés található. A könyv lapélei foltosak.
Készleten
- Példány állapota: jó
- Kiadó: Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai)
- Nyelv: magyar
- Oldalak száma: 280
Mintegy nyolc évre terjedő, épp oly érdekes, mint veszedelmekkel teljes utazást tett meg a bátor és vállalkozó szellemű magyar főúr, gróf Festetics Rudolf az 1893–1902-ig terjedő időszakban. Óceánia sziget-csoportjait kutatta és írta le az erre a célra épült „Tolna” nevű, 76 tonnás, két árbócos vitorlás hajóján; útjára felesége is elkisérte.
Az utazásról Festetics Rudolf francia nyelven írt beszámolót. A korabeli lapok így méltattak a könyvet.
„Ez a vállalkozás részben felfedezési utazás számba is mehet, mert a bejárt szigetek közül sok nagyon is félreesik a kereskedelmi hajók rendes járásából s így alig fordul ott meg művelt ember, minél fogva a szigetek egyrésze jóformán ismeretlen. A benszülöttek több helyen teljesen vad állapotban élnek, mint hajdan a kőkorszaki népek, s az emberevés is széltére szokásban van még náluk.”
A könyvből megtudhatjuk: már útja kezdetén komoly veszély fenyegette az utazó felfedezőt, mert csakhamar kitűnt, hogy felfogadott matrózai tengeri rablók voltak, akik arra esküdtek össze, hogy a grófot és nejét valamely puszta szigeten kiteszik, a „Tolná”-t pedig mint kalózhajót használják. Az összeesküvés még időben lelepleződött, a személyzetet sikerült kicserélni.
A szigetek közötti kalandozás aztán évekig tartott. Festetics megdöbbentő részletességgel számol be az ott élő emberek – ahogy ő is sokszor mondja: vademberek – szokásairól. Ma úgy fogalmaznánk: kultúrájáról. Az egész azért érdekes most is, mert a szerző igyekezett levetközni előítéleteit, és nem a fehér ember civilizációs gőgjével közeledik a szigetlakókhoz. Képes arra, hogy részt vegyen embervadászaton, végignézzen kannibál lakomát, és mindezekről érdekesen, de ne naturálisan írjon az európai olvasónak.
Az elektronikus kiadás a teljes kötet rövidített változata.