Fülszöveg A magyar irodalom leghíresebb bácskai szülötte, Kosztolányi Dezső ötvenévesen jelentette meg Számadás című kötetét. Az ugyancsak erről a vidékről származó, ötvenéves Majoros Sándor író számadás-novelláit tartalmazza ez a novellagyűjtemény. A válogatás alapjául A visszhangkísélet (1989), a Távolodás Bácskától (1994), a Kirándulás a Zöld-szigetre (1999) és az Akácfáink sokáig élnek (2004) című könyvek szolgáltak, de az írások csaknem egyharmada új, kötetben még nem publikált novella.Az író tragikomikus, páratlan hangulatú történetei a múlt század negyvenes éveitől egészen a máig vezetik végig az olvasót, a maga egyetemességében mutatva meg azt a hajdan volt világot – az egykori Jugoszláviát, ezen belül is a magyarlakta Bácskát -, amelyről meglehetősen ellentmondásos kép alakult ki az utóbbi évtizedekben.Majoros egyszerre mítoszt rombol és mítoszt teremt. Novelláiban groteszk módon foszlik szét a jugoszláv jóléti államról, a poros-sáros Bácskáról kialakult hamis mítosz, melyben a közhelyes kép szerint szinte csak a búzaföldek nyújtózkodnak a végtelenségig.