Erdélyi ​mézeskalács

• Példány állapota: jó

“Örömteremtő embernek születtem. Úgy hiszem, tudatos alkotónak. De a vállamra telepedő évek során rájöttem, hogy nincs új a Nap alatt: ha örömöt akarunk, a jót kell utánoznunk, az igazat kell újrateremtenünk, a szépet újraálmodnunk. És meg kell osztanunk titkainkat. […]
A titok, amelyről ez a könyv szól, mindössze néhány mozdulat.
Tizenkét éves voltam, amikor reám bízta ezeket a mozdulatokat a mézeskalácsos mester. Mutatta. Nem erőltette, hanem hagyta, hogy megbámuljam, nézzem és eltanuljam. Megengedte, hogy ellopjam. […] Figyeltem a mester mozdulatait, és láttam, megmagyarázhatatlan módon felfogtam, mit miért és hogyan kell tennem ahhoz, hogy a kezem alól kikerülő Tordai pogácsáknak Tordai pogácsa alakjuk legyen.
Már az első sikerült.
Immár fél évszázada hordom magamban a Tordai pogácsa elkészítéséhez szükséges mozdulatokat. […] És immár egyes egyedül maradtam azok közül, akik valamikor Tordai pogácsát készítettek. […] Belém nyilall a felelősség: mi lesz, ha rendre elhalnak mozdulataink, titkaink, tapasztalataink?! …mit kezdjek a Tordai pogácsa titkával? Egy eltűnt mesterség rám maradt tudományával? […]
A „harmadik világháború” észokokkal vívott nagy csatája után éppen úgy romokban áll a vesztes fél hazája, ahogyan az előző két világégés utáni időkben. Éppen csak annyi a különbség, hogy most nem a házak, városok, utak, hidak dőltek össze, hanem a lelkek, az embernek az ember iránti bizalma, az erkölcs. És a sokféle mesterségbeli tudás, sokféle szépség és örömteremtő gyakorlat. Ne hagyjuk veszni! – biztatom magam, másokat – és az olvasót is.”
Így vall szó szoros értelmében varázslatos könyve indíttatásáról, létrejötte okairól a kortárs erdélyi irodalom „mindenese”, Tar Károly, s olvastán az ember szinte a szájában érzi az ínycsiklandó ízeket, megelevenedik előtte a mézeskalács- figurák csodás világa, s kedve támad, hogy maga is kipróbálja a szerző régi mesterektől ellesett-eltanult receptjeit.

• Szerző: Tar Károly
• Állapot: jó