Európai regionális politika

• Példány állapota: jó

Tartalom
Ábrajegyzék 9
Táblázatok jegyzéke 12
Bevezetés 17
A területfejlesztés intézményesülése 21
A területfejlesztés célrendszere 23
A regionális politika fejlődésének súlypontjai 26
Az állami regionális politika megjelenése 26
Az új regionális politikai paradigma térhódítása 30
Szerkezetátalakítás és regionális politika 38
Néhány régi iparvidék szerkezeti megújulásának példája 41
Az állami regionális politika irányváltása 45
Területi fejlődési pályák és fejlesztési modellek 51
Differenciálódás és kiegyenlítődés az ipari Britanniában 53
A regionális politika kiteljesítő eszközrendszere Nagy-Britanniában 57
A keynesiánus regionális politika mérlege 63
A Thatcher-korszak ellentmondásai 69
A rurális ír térszerkezet modernizációja 83
Régióból független rország: területi egyenlőtlenségek az Ír Szabadállamban 83
A lassú regionális átalakulás évtizedei 87
A modernizáció regionális hatásai 89
Az EU-tagság hatása a regionális fejlődésre 98
A regionális fejlesztés irányítása 107
A duális regionális fejlődés ellentmondásai Olaszországban 116
A duális fejlődés gyökerei 116
Az olasz gazdasági csoda két évtizede 121
Sikerek és kudarcok a meridionalista politikában 124
A Harmadik Olaszország születése 141
Regionalizmus és decentralizáció 148
Az átmenet regionális hatásai Kelet-Európában 156
A centralizált fejlesztési politika látszateredményei 156
A gazdasági rendszerváltozás korlátai 158
Regionális különbségek a 90-es évtized elején 162
A területfejlesztési politika megjelenése 169
A régiók szerepe 174
Az atomizálódott orosz regionális politika 177
A területi fejlődést befolyásoló tényezők a posztindusztriális Európában 187
A gazdasági fejlődés új hajtóerői 189
Az innováció szerepe a regionális fejlődésben 193
A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás 198
Regionális fejlődés és technológiai megújulás Magyarországon 202
A regionális technológiai elmaradottság jellemzői és okai: a Dél-Dunántúl példája 208
A gyors megközelítés, mint versenyelőny: a légi közlekedés térformáló szerepe 219
A gazdasági tér nemzetköziesedése és a régiók versenye 226
Nemzetközi területi munkamegosztás és kapcsolatok 226
A nemzetközi tényezők hatása a területi fejlődésre: a külgazdasági kapcsolatok regionalizálódása Magyarországon 230
A regionális versenyképesség 244
Az interregionális együttműködés kohéziós ereje 251
A határ menti kapcsolatok intézményesülése 251
Az Alpok-Adria Munkaközösség 256
Hatalommegosztás az állam és a régiók között 265
A regionális politika központi szabályozása 267
A regionális politika helye a központi államigazgatásban 268
Az állami regionális támogatások átalakulása 272
A középszintű közigazgatás megerősödése 301
A középszintű közigazgatás struktúrája Európában 302
A középszint jogállása és funkciói 308
A mezoszint területfejlesztési feladatai 317
A regionalizmus térnyerése 319
Az etnikai-kulturális regionalizmus 319
Az új társadalomirányítási funkciók hatása 321
A regionális érdekek képviselete 323
Az Európai integráció regionális politikájának kiteljesedése 325
Az európai integráció kohéziós politikája 327
A regionális politika térnyerése 329
A kohéziót erősítő reformok 336
A reformcélok 336
A kedvezményezett térségek lehatárolása 339
A támogatás célok 346
A fejlesztési programozás 348
Közösségi Kezdeményezések 356
A regionális támogatások versenypolitikai korlátai 359
A regionális politika hatása a területi kohézióra 362
Az Európai Unió bővítése a 90-es évtizedben és az új reformtörekvések 370
A változások várható irányai 2000 után 370
A kelet-európai bővítés 371
Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára 377
A gazdaság térbeli átrendeződése 379
A területi szerkezetet befolyásoló tényezők 379
A decentralizáció szükségessége 384
A területfejesztési politika átalakulása 390
A kezdeti bizonytalanságok 390
A regionális fejlesztési politika új jogi szabályozása és kulcsszereplői 394
A területfejlesztésben alkalmazott eszközök 397
A regionális politika erős és gyenge elemei a 90-es évtized közepén 403
A regionális fejlődés és politika távlatai 429
Az európai gazdasági tér kohéziója és differenciálódása 431
A hosszú távú térformáló folyamatok 433
Az európai transznacionális makrorégiók fejlődési perspektívái 441
A regionális politika új súlypontjai 445
Az új századelő kihívásai Magyarországon: decentralizáció és integráció 449
Irodalom 459
Függelék: Fontosabb tájékozódási pontok a XX. századi európai regionális politikában 477
Földrajzi mutató 483
Névmutató 490
Tárgymutató 494

• Szerző: Horváth Gyula
• Állapot: jó