Marlena, az újdonsült velencei feleség életének ez az újabb ízes szelete a házaspár Toszkánába költözését meséli el. A két ember határtalan lelkesedéssel és igencsak behatárolt anyagiakkal indul útnak a lagúnák városából egy kétszáz lelket számláló falucskába, időtlen idők óta művelt olajfaligetek és etruszk hőforrások közé. Beköltöznek egy félig-meddig renovált egykori istállóba, ahol se telefon, se központi fűtés, a konyha pedig csak talpalatnyi, és hamarosan összebarátkoznak Barlozzóval, a falu önjelölt elöljárójával. Barlozzo gazdag helyi folklórral átitatott elbeszélései betekintést engednek számukra – és számunkra is – Toscana lelkébe. Hőseink részt vesznek az évszakokhoz kötődő ünnepeken, megkóstolják a frissen sajtolt olívaolajat pirított házikenyérre csorgatva; a bundázott cukkinivirágot tengeri sós vízzel meghintve. Falusi osteriákban vacsoráznak, ahhoz az aznapi fogás vagy termés kerül az asztalra.
