Sehrezád ezer s egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos Sahriár királynak, és meséitől a király vérszomjas szíve megnyugszik. A bátor lány tőr nélkül, kard nélkül szembeszáll a bosszút lihegő uralkodóval, egyetlen fegyvere: a költészet ereje. Akkor kezd mesélni Sehrezád, amikor a király kertjében megszólalnak a fülemülék, az ég csillagainak fénye szitál a fekete lombokra. És a mese csak akkor ér véget, amikor fölhangzik a rigók hajnali füttye, s a kelő napban ragyogni kezdenek az igazak városának arany kupolái. Sehrezád meséit hallgatva mi is Bagdad utcáin, bazárjában, kikötőjében járunk, Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre, ahonnan rózsák illatát, sosem látott madarak dalát hozza a szél.
