„A sivatagban azonban másképp viselkedett volna. Ha a sivatagban valaki azt állította volna, hogy az édesapja gyáva, Otelló megveri az illetőt; ha valaki azt állította volna, hogy látta a húgát meztelenül, Otelló megvakítja az illetőt; és ha valaki azt állította volna, hogy az édesapja nem Otelló nagyapjának a gyermeke, azt az illetőt minden bizonnyal megöli. De Otelló maga mögött, a sivatagban hagyta szeretteit, a pusztításra irányuló indíttatásaival együtt. Velencében rátalált egy családra, és motivációt is lelt arra, hogy elfogadja a családot olyannak, amilyen.”
