Fizikai-kémiai ​praktikum I-II.

• Példány állapota: jó

I. KÖTET
I. BEVEZETÉS
1. Általános megjegyzések
2. Méréstechnikai alapismeretek
2.1. Mértékegység és mérőszám, mértékrendszerek
2.2. Mérőműszerek, a mérési módszer és eljárás
2.3. A mérőműszerek méréstechnikai jellemzői
3. Az eredmény pontossága, mérési hibák, a hibaszámítás elemei
4. Grafikonok, nomogramok
5. Interpolálás
6. Tapasztalati (interpolációs) képletek felállítása és kiértékelése
7. Grafikus differenciálás, numerikus és grafikus integrálás
8. A számológépek
II. ALAPVETŐ MÉRÉSEK
1. Tömegmérés
1.1. A tömegmérés és a mérleg
1. feladat: A mérleg érzékenységének és üveghasáb tömegének meghatározása (a mérlegkarok egyenlőtlenségének figyelembevételével Gauss és Borda szerint)
2. Térfogatmérés
2.1. Folyadékok térfogatának mérése
2. feladat: Mérőlombik és büretta kalibrálása
3. feladat: Folyadékok hőtágulási együtthatójának meghatározása dilatométerrel
2.2. Szilárd testek térfogatának mérése
4. feladat: Faszén térfogatának meghatározása volumenométerrel
2.3. Gázok térfogatának mérése
3. A nyomás mérése és szabályozása
3.1. Közepes nyomások mérése
3.2. Kis nyomások mérése (vákuummérők)
3.3. Nagy nyomások mérése
3.4. A szivattyúk
3.5. A manosztátok
4. A hőmérséklet mérése és szabályozása
4.1. Bevezetés
4.2. A hőmérők
4.2.1. Folyadékhőmérők
4.2.2. Egyéb hőmérők
4.3. Berendezések a hőmérséklet állandóan tartására, ill. szabályozására
4.4. Az olvadáspont és forráspont meghatározása
4.5. Magas és alacsony hőmérsékletek előállítása
5. feladat: Higanyos hőmérő kalibrálása 0-100 °C-ig, a számított fonalkorrekció helyességének ellenőrzése. Olvadáspont és forráspont meghatározása mikroeljárással
5. Sűrűségmérés
5.1. Bevezetés
5.2. Folyadékok sűrűségének mérése
6. feladat: Folyadék (pl. híg sóoldat) sűrűségének meghatározása 25 °C-on piknométerrel
5.3. Szilárd testek sűrűségének mérése
7. feladat: Szilárd test (pl. cink, vörösréz, sárgaréz, ólom vagy üveg) sűrűségének meghatározása piknométerrel
8. feladat: Szilárd test (pl. viasz) sűrűségének meghatározása lebegési módszerrel és Mohr-Westphal-mérleggel
9. feladat: Faszén porozitásának meghatározása poroziméterrel
5.4. Gázok és gőzök sűrűségének mérése
10. feladat: Gáz (pl. szén-dioxid) sűrűségének meghatározása Regnault szerint
11. feladat: Gázelegy átlagos mólsúlyának és összetételének meghatározása effúziométerrel
12. feladat: Gőz (pl. etiléter) sűrűségének (mólsúlyának) meghatározása Dumas-Winkler-féle módszerrel
13. feladat: Gőz (pl. etiléter) sűrűségének (mólsúlyának) meghatározása Meyer Viktor-féle módszerrel
6. Áramlási mérések
6.1. Áramlási sebesség mérése
14. feladat: Folyadékáramlás sebességének mérése, Venturi-cső kalibrálása
15. feladat: Gáz áramlási sebességének mérése kapilláris áramlásmérővel
6.2. Porok fajlagos felületének meghatározása
16. feladat: Porok fajlagos felületének meghatározása
1. Folyadékpermeabilitás mérésének módszere
2. Gázpermeabilitás mérésének módszere
7. A hőmennyiség mérése
7.1. A hőmennyiség méréséről általában
17. feladat: Sók oldáshőjének, hidratációhőjének (kristályhidrát képződéshőjének) és a jég olvadáshőjének meghatározása vákuumszigetelt kaloriméterben
18. feladat: Szilárd anyag közepes fajhőjének meghatározása 20-100 °C és 20-150 °C között
19. feladat: Közömbösítési hő meghatározása
20. feladat: Folyadék párolgáshőjének meghatározása; a Trouton-szabály vizsgálata
21. feladat: Égéshő meghatározása
8. A hővezető képesség mérése
8.1. Bevezetés
8.2. Szilárd testek hővezető képességének mérése
8.3. Folyadékok hővezető képességének mérése
8.4. Gázok hővezető képességének mérése
22. feladat: Szemcsés anyag hővezető képességének meghatározása
23. feladat: Műanyag hőfokvezetési számának meghatározása
24. feladat: Hidrogén-szén-dioxid-elegy összetételének meghatározása hővezető képességének mérése alapján
9. A diffúzió mérése
9.1. Bevezetés
9.2. A diffúzióállandó meghatározása szabad diffúzió által
25. feladat: Erős elektrolitok diffúzióállandójának mérése rétegződési (“schlieren”) módszerrel
9.3. A diffúzióállandó meghatározása határolt diffúzió által
26. feladat: KCl diffúzióállandójának meghatározása Oeholm-féle készülékben
9.4. A termodiffúzió
27. feladat: Gázelegy szétválasztása komponenseire termodiffúziós oszlopban (Clusius és Dickel módszer)
10. A belső súrlódás mérése
10.1. Bevezetés
10.2. Kísérleti eljárások
28. feladat: Folyadékok (pl. réz-szulfát- és ammónium-szulfát-oldat) belső súrlódásának meghatározása 25 °C-on
29. feladat: Makromolekulák mólsúlyának és polimerizációs fokának meghatározása; mérés módosított Ostwald-féle viszkoziméterrel
30. feladat: Molekulák közepes szabad úthosszának meghatározása gázok (pl. szén-dioxid és hidrogéngáz) belső súrlódásának mérése alapján
11. A felületi feszültség mérése
11.1. Bevezetés
31. feladat: Oldatok (pl. vizes izo-butilalkohol-oldatok) felületi feszültségének mint a koncentráció függvényének meghatározása
III. EGYENSÚLYI MÉRÉSEK
1. Heterogén egyensúlyok mérése
1.1. Fázisátalakulások tanulmányozása
32. feladat: Az átváltozási hőmérséklet meghatározása
1. felmelegedési és lehűlési görbékkel
2. dilatometrikus módszerrel
33. feladat: Ötvözetek (pl. a cink-kadmium-rendszer) fázisdiagramjának meghatározása
1.2. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés mérése
1.2.1. Bevezetés
1.2.2. A kísérleti eljárások
34. feladat: Oldatok (pl. vizes karbamid- vagy cukoroldat) koncentrációjának meghatározása fagyáspontcsökkenésből
35. feladat: Mólsúly meghatározása kámforos oldat fagyáspontcsökkenéséből Rast módszerével
36. feladat: Mólsúly meghatározása éteres vagy benzolos, ill. vizes oldat forráspont-emelkedéséből
1.3. A gőznyomás mérése
1.3.1. A gőznyomásgörbe meghatározása, a gőznyomás mérésének módszerei
37. feladat: Gőznyomás meghatározása sztatikus eljárással különböző hőmérsékleteken és a párolgáshő kiszámítása
38. feladat: Gőznyomás mérése különböző hőmérsékleteken Smith-Menzies-módszerrel és a párolgáshő kiszámítása
39. feladat: Gőznyomás mérése Ramsay-Young-módszerrel
40. feladat: Elektrolitoldat gőznyomásának, ozmotikus koefficiensének és az oldószer aktivitásának meghatározása izopiesztikus módszerrel, 25 °C-on
1.3.2. A levegő nedvességének mérése
41. feladat: A levegő abszolút és relatív nedvességének meghatározása
42. feladat: Gázok abszolút nedvességének és CO2-tartalmának meghatározása
1.3.3. Elegyek folyadék-gőz-egyensúlyának meghatározása
43. feladat: Kétkomponensű folyadékelegy forráspont- és egyensúlyi görbéjének meghatározása
1.3.4. Desztilláció; rektifikálóoszlop elméleti tányérszámának meghatározása
44. feladat: Rektifikálóoszlop tanulmányozása (elméleti tányérszám, ill. átviteliegység-szám meghatározása)
1.4. Oldhatóság mérése
1.4.1. Szilárd anyagok oldhatósága folyadékban
45. feladat: Szilárd anyag (pl. borostyánkősav) oldhatóságának meghatározása különböző hőmérsékleteken, valamint differenciális oldáshőjének kiszámítása
46. feladat: Na2SO4 és NaCl vízben való kölcsönös oldhatóságának és a szilárd fázis összetételének meghatározása 25 °C-on
47. feladat: Oldott anyag megoszlása két egymással nem elegyedő, de egymással érintkező oldószerben (benzoesav megoszlása víz és benzol között) 25 °C-on
1.4.2. Gázok oldhatósága folyadékban
48. feladat: Gázok (pl. szén-dioxid és oxigén) oldhatóságának meghatározása vízben
1.4.3. Folyadékok kölcsönös oldhatósága
49. feladat: Két folyadék (pl. anilin és benzin) kölcsönös oldhatósági görbéjének meghatározása; anilinpont megállapítása
50. feladat: Három folyadék (pl. kloroform-ecetsav-víz vagy metilalkohol-benzol-víz stb.) kölcsönös oldhatósági görbéjének, az egymással egynsúlyban levő folyadékfázisok összetételeit jelző pontokat összekötő bekötővonalak menetének és a kritikus elegyedési pontnak a meghatározása
1.5. Megoszlási egyensúly fázisok határfelületén
1.5.1. Adszorpció
1.5.1.1. Gázadszorpció szilárd test felületén
1.5.1.2. Adszorpció folyadékelegyekből
51. feladat: Szén-dioxid adszorpciós izotermájának felvétele szilikagélen -79 °C-on. A szilikagél fajlagos felületének meghatározása BET-módszerrel
52. feladat: Etanol adszorpciójának vizsgálata aktív szénen etanol-benzol-elegyből. Fajlagos felület meghatározása
53. feladat: Adszorpciós izoterma meghatározása aktív szénen
1.5.2. Megoszlási egyensúly vizsgálata
1.5.2.1. Anyagok szétválasztása folyadék-folyadék-megoszlás alapján. Extrakció
54. feladat: Frakcionáló extrakció kilenc szakaszos Craig-féle extrahálóberendezésben
1.5.3. Kromatográfia
1.5.3.1. Bevezetés
1.5.3.2. Az elúciós kromatográfia általános alapjai
Gázkromatográfia
55. feladat: Propán-bután gázelegy gázkromatográfiás szétválasztása. Retenciós térfogat, elméleti tányérszám, optimális áramlási sebesség meghatározása
Folyadék-folyadék kromatográfia
56. feladat: Szerves savak szétválasztása oszlopos folyadékkromatográfiával
57. feladat: Alkáliionok papírkromatográfiás szétválasztása
1.5.3.3. Frontális kromatográfia
1.5.3.4. Kiszorító kromatográfia
58. feladat: Kiszorításos kromatogram felvétele ioncserélő gyantán
2. Homogén egyensúlyok mérése
2.1. A kémiai egyensúly meghatározása
2.1.1. Bevezetés
59. feladat: Észteregyensúly mérése
60. feladat: A vízgázreakció egyensúlyi állandójának meghatározása 1200 °C-on
61. feladat: Gázfázisú reakció (pl. ecetsav dimerizációja) egyensúlyi állandója hőmérsékletfüggésének vizsgálata, a reakcióhő kiszámítása
62. feladat: Heterogén kémiai egyensúly (szilárd anyag termikus disszociációja) tanulmányozása, a disszociációhő kiszámítása
63. feladat: Indikátor disszociációállandójának meghatározása kolorimetriás eljárással
IV. REAKCIÓKINETIKAI MÉRÉSEK
1. A kémiai reakciósebesség mérése
1.1. Bevezetés
1.2. A reakciósebesség meghatározásának, a kémiai reakciók mechanizmusa vizsgálatának kísérleti módszerei
1.2.1. Kémiai módszerek
1.2.2. Fizikai módszerek
1.2.3. A köztitermékek kimutatásának kísérleti módszerei
1.3. Gáz- és folyadékfázisban lejátszódó elemi reakciók vizsgálata
64. feladat: A ciklopropán termikus izomerizációjának tanulmányozása
65. feladat: A ciklohexán termikus bomlásának vizsgálata
66. feladat: A nitrogén-monoxid és oxigén közötti reakció vizsgálata
67. feladat: A benzol-diazónium-klorid bomlásának vizsgálata volumetrikus módszerrel
68. feladat: A cukor inverziósbességének mérése
69. feladat: Az etil-acetát elszappanosodási sebességének mérése
1.4. Összetett kémiai folyamatok vizsgálata gáz- és folyadékfázisban
70. feladat: Az iniciált gyökös polimerizáció sebességének meghatározása
1.5. Összetett kémiai reakciók, katalízis és inhibíció vizsgálata gáz- és folyadékfázisban
71. feladat: A dietiléter termikus bomlása
72. feladat: Láncreakciók iniciálása gázfázisban (a dietiléter bomlásának vizsgálata etilén-oxid jelenlétében)
73. feladat: Köztitermék kimutatása
74. feladat: Nátrium-szulfit oxidációja folyadékfázisban
75. feladat: Láncreakció iniciálása és az iniciálás sebességének meghatározása
76. feladat: Homogén gázkatalízis és inhibíció tanulmányozása a dietiléter bomlási reakciójában
77. feladat: A savkatalízis vizsgálata az aceton jódozási reakciójában
78. feladat: Heterogén katalízis tanulmányozása a hangyasav alumínium-oxiddal katalizált bomlási reakciójában
79. feladat: Katalízis, promotor- és inhibitorhatás tanulmányozása a hidrogén-peroxid bomlássebességén
2. Fotokémiai mérések
2.1. Bevezetés
80. feladat: A fotokémia alaptörvényeinek tanulmányozása; a kvantumhasznosítási tényező meghatározása
II. KÖTET
V. ELEKTROKÉMIAI MÉRÉSEK
1. Elektrofizikai alapismeretek
1.1. Elektromos alapeszközök és mérések
1.1.1. A fontosabb elektromos mértékegységek
1.1.2. Ohm és Kirchhoff törvényei
1.1.3. Áramforrások
1.1.4. Ellenállások
1.1.5. Galvanométerek és elektrométerek
1.1.6. Coulombméterek
1.1.7. Általános tudnivalók mérőberendezések kapcsolására vonatkozóan
81. feladat: A Faraday-törvény; coulombméterek összehasonlítása
82. feladat: Amperméter kalibrálása
83. feladat: A Wheatstone-híd mérődrótjának kalibrálása
1.2. Elektronikus műszerek és mérések
1.2.1. Az elektroncsövek szerkezete és működése
1.2.2. A tranzisztorok
1.2.3. Elektroncsöves kapcsolások
1. Hálózati egyenirányítók (anódpótlók)
2. Erősítők
3. Csővoltméterek (csőelektrométerek)
4. Oszcillátorok
5. Katódsugár-oszcilloszkópok
6. Általános megjegyzések elektronikus berendezések használatával kapcsolatban
1.2.4. Tranzisztorkapcsolások
84. feladat: Elektroncső karakterisztikájának meghatározása
85. feladat: Tranzisztor karakterisztikájának meghatározása
2. Elektrolitok vezetőképességével kapcsolatos mérések
2.1. Bevezetés
2.2. A vezetőképesség kísérleti meghatározása
86. feladat: Oldatok (pl. kénsavoldatok) fajlagos vezetőképességének változása a koncentrációval
87. feladat: Gyenge sav ekvivalens vezetőképességének, ill. disszociációállandójának meghatározása
88. feladat: Oldhatóság és oldódási sebesség meghatározása a vezetőképesség mérése alapján
89. feladat: Sóolvadék fajlagos vezetőképességének mérése
2.3. Konduktometrikus titrálás
90. feladat: Erős savnak erős bázissal való titrálása és csapadékos titrálás konduktometriás indikációval (pikrinsav- és bárium-klorid-oldat koncentrációjának meghatározása)
91. feladat: Kiszorításos titrálás nagyfrekvenciás indikációval (nátrium-acetát-oldat koncentrációjának meghatározása)
3. A dielektromos állandó és a dipólusmomentum meghatározása
3.1. Kapacitás és dielektromos állandó mérése
92. feladat: A dielektromos állandó mérése
3.2. A dipólusmomentum meghatározása
93. feladat: A dipólusmomentum meghatározása
4. Az elektromotoros erő mérése
4.1. Bevezetés
4.2. Az elektromos erő kísérleti meghatározása
94. feladat: Elektromotoros erő meghatározása du Bois-Reymond-Poggendorf módszerével, kapocsfeszültség és belső ellenállás mérése
95. feladat: Koncentrációs elem tanulmányozása
96. feladat: Az ionok közepes aktivitási koefficiensének meghatározása sósavoldatban
97. feladat: Oldhatósági szorzat meghatározása (AgCl és AgBr)
98. feladat: Redoxirendszer normálpotenciáljának meghatározása (Fe2+|Fe3+)
99. feladat: Affinitás és reakcióhő meghatározása az e.m.e. mérése útján (2 Ag + Hg2Cl2 = 2 AgCl + 2 Hg)
100. feladat: Koncentrációs elem tanulmányozása nemvizes oldatban
4.2.1. Potenciometrikus titrálás
101. feladat: Potenciometrikus titrálás (jodid- és bromid- vagy vas(II)ionok meghatározása)
102. feladat: Ecetsav disszociációállandójának meghatározása potenciometrikus titrálással)
4.2.2. pH-mérések
103. feladat: pH meghatározása hidrogén- és kinhidronelektróddal
104. feladat: pH meghatározása kolorimetriás (indikátoros) módszerrel, pufferoldatokkal
105. feladat: pH meghatározása üvegelektróddal és antimonelektróddal
106. feladat: Amfolit izoelektromos pontjának meghatározása
5. Mérések az elektrolízis és polarizáció köréből
5.1. Bomlásfeszültség, leválási potenciál, polarizáció
107. feladat: Hidrogéntúlfeszültség mérése higanykatódon
5.2. Elektrogravimetria (elektroanalízis)
108. feladat: Réz és nikkel elektrogravimetriai elválasztása és meghatározása
109. feladat: Réz és nikkel elektrogravimetriai meghatározása gyors eljárással
110. feladat: Sárgaréz elektroanalízise (réz és cink elválasztása)
5.3. Az átviteli szám mérése
111. feladat: Az átviteli szám meghatározása az elektrolízis közben fellépő koncentrációváltozások alapján
112. feladat: Az átviteli szám meghatározása a mozgó határfelület módszerével
113. feladat: Az átviteli szám és diffúziós potenciál meghatározása e.m.e.-mérés alapján
5.4. A polarográfia
114. feladat: Réz, kadmium és cink meghatározása egymás mellett polarográfiával
115. feladat: Redoxilépcső tanulmányozása
116. feladat: Váltóáramú polarográfia tanulmányozása
5.5. Az amperometrikus (polarometrikus) titrálás
117. feladat: Arzenitionokat tartalmazó oldat amperometrikus titrálás brómmal
5.6. A coulombmetrikus analízis
118. feladat: Oldat As3+-tartalmának meghatározása coulombmetriás titrálással (dead-stop indikációval)
5.7. A kronopotenciometria
119. feladat: Ezüst-jodid-film vastagságának meghatározása
5.8. A hatásfok (hasznossági tényező) meghatározása
120. feladat: Ólomakkumulátor energia-hatásfokának meghatározása
121. feladat: Nikkelezés áramkihasználási tényezőjének meghatározása
5.9. A korrózió elektrokémiai vizsgálata
122. feladat: Korrózió sebességének vizsgálata a fejlődött hidrogén térfogatának mérése útján. Katódos védelem tanulmányozása
VI. MAGNETOKÉMIAI MÉRÉSEK
1. A mágneses szuszceptibilitás mérése
1.1. A fontosabb mágneses egységek
1.2. Az anyagok viselkedése mágneses mezőben
1.3. A mágneses szuszceptibilitás kísérleti meghatározása
123. feladat: Oldatok mágneses szuszceptibilitásának meghatározása Quincke módszerével
VII. OPTIKAI MÉRÉSEK
1. A törésmutató (refrakció) mérése
1.1. Bevezetés
1.2. A törésmutató kísérleti meghatározása; refraktométerek
124. feladat: Törésmutató, diszperzió, mólrefrakció, ill. móldiszperzió meghatározása Pulfrich-féle refraktométerrel
125. feladat: Koncentráció meghatározása merülő (bemártó) refraktométerrel
126. feladat: Olaj (vagy vaj) törésmutatójának meghatározása Abbe-féle (vagy Wollny-féle) refraktométerrel
2. Az optikai forgatóképesség mérése
2.1. Bevezetés
2.2. A forgatóképesség kísérleti meghatározása; a polariméterek
127. feladat: Fajlagos forgatóképesség, valamint koncentráció meghatározása polariméterel
3. Spektroszkópia
3.1. Bevezetés
3.2. A fluoreszcens röntgenszínkép-elemzés
3.2.1. A fluoreszcens röntgensugárzás
3.2.2. A röntgenszínkép-elemző készülék
128. feladat: Molibdénacél minőségi elemzése és molibdéntartalmának meghatározása
3.3. Emissziós spektroszkópia
3.3.1. A gerjesztés
3.3.2. Spektroszkópok és spektrográfok
129. feladat: A spektroszkóp skálájának kalibrálása és sóelegy minőségi színképelemzése
130. feladat: Acélok ötvözőinek meghatározása spektroszkóppal
3.3.3. A színképlemez
131. feladat: A feketedési görbe megszerkesztése
3.3.4. A minőségi vizsgálatok alapelvei
132. feladat: Könnyű- és színesfémötvözetek, porok és oldatok minőségi vizsgálata kvarcspektrográffal
133. feladat: A gerjesztési viszonyok tanulmányozása
3.3.5. A mennyiségi vizsgálatok irányelvei
134. feladat: Ólom ötvözőinek tájékoztató meghatározása a homológ vonalpárok módszerével
135. feladat: Önötvözet ólomtartalmának mennyiségi színképelemzése
3.3.6. Emissziós spektrometria
3.4. Abszorpciós spektroszkópia
3.4.1. Bevezetés
3.4.2. Az abszorpciós spektroszkópia eszközei
3.4.3. Kolorimetria
136. feladat: Színes oldat koncentrációjának és színtelen oldat pH-jának meghatározása Duboscq-koloriméterrel
3.4.4. Fotometria
137. feladat: Fényabszorpció vizsgálata Pulfrich-féle fotométerrel
138. feladat: pH meghatározása indikátorral és Pulfrich-féle fotométerrel
139. feladat: Komplex vegyület szerkezetének vizsgálata fényelektromos fotométerrel (Yoe-Jones módszere alapján)
3.4.5. Spektrometria
140. feladat: Abszorpciós maximum meghatározása rácsspektroszkóppal
141. feladat: A disszociációállandó meghatározása abszorpciós spektrometriás úton
3.4.6. A fotometria és spektrometria alkalmazásai
142. feladat: A víz szulfáttartalmának nefelometriás meghatározása
143. feladat: Vízelemzés lángfotometriás úton
3.4.7. Abszorpciós spektrográfia
144. feladat: Ultraibolya abszorpciós görbe meghatározása kvarc-spektrográffal
3.4.8. Infravörös és Raman-spektroszkópia
145. Kloroform azonosítása infravörös színképe alapján
146. Toluol koncentrációjának meghatározása szén-tetrakloridos oldatban kétsugaras regisztráló infravörös spektrométerrel
VIII. RÖNTGENDIFFRAKCIÓS MÉRÉSEK
1. Bevezetés
2. A röntgendiffrakciós berendezések ismertetése
3. A Debye-Scherrer-eljárás
3.1. A porfelvételi eljárás módszertana
3.1.1. Minőségi elemzés, fázisazonosítás
147. feladat: Sókeverék összetételének megállapítása
3.1.2. Mennyiségi elemzés
3.2. A porfelvételi eljárás továbbfejlesztése
4. A röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálat alapjai
148. feladat: Szabályos rendszerű kristály porfelvételének indexelése és a rácsparaméter meghatározása
5. A röntgendiffrakció egyéb alkalmazásai
IX. TÖMEGSPEKTROSZKÓPIA
1. Bevezetés
2. Tömespektrométerek és tömegspektográfok
3. Tömegspektrométeresk kémiai analízis
3.1. Tömegspektrométeres gázanalitika
149. feladat: Benzol kimutatása folyadékelegyben
150. feladat: Szintézisgáz elemzése
151. feladat: Hegesztési argon szennyezésvizsgálata
3.2. Izotópanalízis tömegspektrométerrel
152. feladat: Forró kénsavban lejátszódó redoxireakció nyomjelzéses vizsgálata 18O-izotóppal
X. RADIOAKTIVITÁSI (MAGKÉMIAI) MÉRÉSEK
1. Bevezetés
1.1. A sugárzás aktivitása és dózisa
1.2. Egészségügyi előírások
2. A radioaktív sugárzások kimutatása
2.1. Detektálási módszerek
2.1.1. Ionizációs mérési módszerek
2.1.2. Szcintillációs mérési módszerek
2.1.3. Radiográfiás mérési módszerek
2.2. Számlálóberendezések
2.2.1. Impulzusszámlálók
2.2.2. Integrálókészülékek (rétméterek)
3. A radioaktív preparátumok mérése
153. feladat: Geiger-Müller-cső karakterisztikájának felvétele és a feloldási idő meghatározása
154. feladat: Szcintillációs számlálócső karakterisztikájának felvétele
155. feladat: alfa-Részecskék hatótávolságának és energiájának meghatározása a tórium bomlási sorozatában
156. feladat: Impulzusmérések pontosságának vizsgálata
4. A radioaktív izotópok fontosabb jellemzőinek meghatározása
4.1. béta-Sugárzás abszorpciója
157. feladat: 210Bi abszorpciós görbéjének, hatótávolságának és maximális energiájának meghatározása
4.2. gamma-Sugárzás abszorpciója
158. feladat: 137Cs + 137Ba abszorpciós görbéjének és kezdeti energiájának meghatározása
4.3. A felezési idő mérése
159. feladat: Az 56Mn-, valamint a 80*Br- és 80Br-izotóp felezési idejének meghatározása
5. Radioaktív izotópok alkalmazása nyomjelző elemként
5.1. Aktiválásos analízis
160. feladat: Ferromangán mangántartalmának meghatározása aktiválásos analízissel
5.2. Oldhatóság meghatározása
161. feladat: Tórium-oxalát oldhatóságának meghatározása

• Szerző: Erdey-Grúz Tibor · Proszt János
• Darab: 1
• Állapot: jó