“(Giorgionét) a természet pompás tehetséggel áldotta meg, így hát az olaj- és freskófestékkel egyaránt olyan lágyan, harmonikusan és finom árnyalással festette meg élő modelljeit, hogy jónéhány akkortájt kitűnő művésznek számító mester szerint azért jött a világra, hogy lelket leheljen az alakokba, és úgy jelenítse meg az élő test üdeségét, ahogy se Velencében, se másutt egyetlen festő se tudta.”G. VasariA legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete, 1568
