A Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Technológiai Tanszéke ágazatgazdaként immár két évtizede szervezi a gyógyszeripari ágazatos hallgatók és a gyógyszervegyész szakmérnökök oktatását, és több, a szakirányú képzés szempontjából meghatározó jelentőségű tárgy előadásával és gyakorlatával járul hozzá ezen oktatás eredményességéhez.
Most látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy tapasztalatainkat a Gyógyszerkémia című tankönyv írásában, ill. írásának szervezésében hasznosítsuk, törlesztve egyúttal a hazai tankönyvkiadás régi adósságát is, melyet a gyógyszervegyész-képzés és a hazánkban prosperáló gyógyszeripar joggal elvár.
A tematika összeállításánál a gyógyszerkémiának mint fogalomnak a IUPAC 1974-ben megfogalmazott definíciójából indulunk ki. A gyógyszerkémia a gyógyszerek hatásmechanizmusával, biodinamikus tulajdonságaival, izolálásával, jellemzésével és szintézisével foglalkozik [IUPAC: Information Bulletin No 13 (1974)], azzal a megszorítással, hogy a könyvet elsősorban a gyógyszerkémiát tanulmányozó vegyészmérnök-hallgatók számára tanulmányi segédkönyvnek szánjuk.
A könyv alcíme lehetne akár „Gyógyszerkémia a vegyészek szemével”, mert ezzel azt a szándékot hangsúlyoznánk, hogy elsősorban vegyészmérnököknek, vegyészeknek íródik. Tartalmazza a vegyületek gyógyszer-hatóanyaggá válásának vegyész szempontból nézve legfontosabb állomásait, ill. az ezekhez tartozó ismeretanyagot hatástani csoportosításban.
