Hajnali ​részegség

• Példány állapota: jó

Vagy ​egy évtizeddel ezelőtt (erről később részletesebben is szólni fogok) a kolozsvári Korunk szerkesztősége több mint száz magyar irodalmárt kérdezett meg afelől, hogy mi az a tíz költői mű, amely szerintük a 20. század magyar irodalmának „ értéklistáját” vezeti. Akkor Kosztolányi Dezső versei, a Hajnali részegség kapta a legtöbb szavazatot.
Eltűnődtem az eredmény fölött, hiszen a válaszadót ilyen kérdések nyomán mindig a bőség zavara fogja el. Nem egy felelet kínálkozik: szerepe lehet itt annak, hogy éppen a mögöttünk maradt évtizedben Kosztolányi nêpszerűsége ( ahhoz képest, hogy más kiváló költőké meg csökkent) nagymértékben emelkedett, szerepe lehet annak, hogy a közéleti érdeklődés kifáradásával a közfigyelem az úgynevezett „ magánlét” tapasztalati és kihívásai felé fordult, és ezek között minden bizonnyal igen elöl kap helyet az, hogy vívódnunk kell igazából rövidre szabott földi létünk elmúlásának szorongató tudatával, és talán szerepe lehet annak is, hogy Kosztolányi mindig kerülte a költői „vátesz” szerepét, köznapi dolgainkról tudott megszólalni.

• Szerző: Kosztolányi Dezső
• Darab: 1
• Állapot: jó