Történt az ezernégyszáz kilenczvenkilenczedik esztendőben Magyarországon azon különös eset, hogy a fehérvári káptalan levéltárába két végrendelet tevődött le, melyekhez hasonlatost sem apáink nem olvastak, sem fiaink olvasni nem fognak soha.
Az egyik végrendelet származott Istenben boldogult néhai Perényi Imre ő kegyelmességétől, Magyarország nádorispánjától, kit a milyen büszke, fastuosus embernek ismertünk életében, nem kevésbbé olyannak találtunk holta után.
