Héber ​kutforrások és adatok Magyarország történetéhez

• Példány állapota: jó

Tizenkét országból származnak a szerzői, és nyolc évszázadot ölel fel a keletkezési ideje annak a harminchárom forrásműnek, amelyből Kohn Sámuel összegyűjtötte könyve anyagát. Az eredeti mű – amelynek most reprint kiadását veszi kézhez az olvasó – 1881-ben látott napvilágot, azt megelőzően a szerző részletekben tette közzé kutatási eredményeit a Történelmi Tár 1879–1881. évfolyamaiban. Itt jelentek meg először az egykori rabbik, zsidó krónikások és utazók feljegyzései és utalásai Magyarországról és lakóiról. E mű célja, amint az előszóból megtudjuk, nem a zsidó vagy a magyarországi zsidó történetekre vonatkozó források kiadása volt, hanem olyan adatok közzététele, amelyek héber nyelven zsidó szerzőktől Magyarországra vonatkoznak, tehát a magyar történetírás számára nyújtanak ismereteket. A szerző, Kohn Sámuel, a Pesti Izraelita Hitközség egykori főrabbija, egyik legjelesebb és iskolateremtő hatású történetírója Magyarország zsidóságának. Történetüket 1526-ig megírta, a folytatás nagy részét pedig előkészítette. Ugyancsak neki köszönhetjük az erdélyi szombatosok históriájának és teológiájának alapvető feldolgozását. A bevezető tanulmányt „Kohn Sámuel és a magyar zsidó történetírás” címmel Schweitzer József, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója írta.

• Szerző: Kohn Sámuel
• Állapot: jó