Helliconián az élet nagy drámáját a bolygó kozmikus korlátjai formálják. Három társával együtt kering a Batalix nevű csillag körül, mely maga is óriás ellipszispályán kerülgeti a Freyrt. Ez utóbbi tizenötször akkora, mint a mi Napunk, és hatvanezerszer olyan fényes… Az éghajlat drasztikusan változik, az évszakok teljes évszázadokig tartanak, s a Freyr háromezer esztendős köre alatt civilizációk tünnek fel, majd hanyatlanak le újra. E Nagy Év tele egymaga eltart vagy ötszáz esztendeig…”
