E tanulmánykötet egy nemrégiben a kultúrakutatás témakörében tartott konferencia anyagán alapul. A közölt tanulmányok a modern irodalomtudomány nézőpontjából vizsgálják meg a művelődés szerkezetének szakok közötti jellegét. Nevezetesen azt, hogy mit ad az irodalomkutatás a modern kultúrakutatásnak. A gyűjtemény gyújtópontjában egyetlen fogalom áll – az ismert tudósok és fiatal kutatók azt a célt tűzték maguk elé, hogy az idegenség irodalomtörténeti és irodalomelméleti alakváltozatait járják körül, erősen hermeneutikai ihletettséggel. A kötet, melyhez Poszler György írt előszót, Bacsó Béla utószót, huszonegy tanulmányt közöl. Ezek között vannak korszak- és életműelemzések, valamint műértelmezések. Olyan szerzőkről esik szó, mint Krúdy Gyula, Mészöly Miklós, Kertész Imre, Esterházy Péter, Füst Milán vagy Szabó Lőrinc, és olyan témák kerülnek terítékre, mint pl. művészet és mesterség viszonya; primitivizmus, plasztikusság és performativitás az avantgárdban vagy hang, jel, vers a későmodern korszak második felében.
Bednanics Gábor (szerk.) · Kékesi Zoltán (szerk.) · Kulcsár Szabó Ernő (szerk.)
