Badiny Jós Ferenc életműsorozatának ezen kötete a magyar őstörténet kutatásától Atilla küldetésén és a történelmünk eddig eltitkolt szakaszain keresztül egészen a honfoglalásig kalauzolja olvasóit.
Az Argentínában élő, ott sumerológiát oktató, a magyar őstörténetről meglehetősen egyéni nézeteket valló szerző A sorsdöntő államalapítás című könyvében arról értekezik, hogy a 890-es években lezajlott honfoglalás a Keletről Nyugatra tartó magyar népmozgalomnak csak egyik hulláma volt, valójában a magyar nép több ezer éve lakosa a Kárpát-medencének. E kötet előzményének tekinthető az 1995-ben írt Igaz történelmünk…, amely a magyar őstörténelem sumer-hun-magyar kontinuitáson alapuló összefoglalása kíván lenni. A szerző kiindulópontja szerint a finnugor rokonság teóriája csak a marxista történettudomány nemzetgyalázó hazugsága, hiszen a magyarság őshazája a ‘termékeny félhold’ vidéke, a pártusok, sumerek földje, és innét történt őseink kirajzása, jóval a ‘hivatalos történettudomány’ által megállapított kor előtt, és e kirajzás egészen a mai Belgium területéig terjedt.
