Sáringer Károly

Indul az én bakterházam

Készleten

Példány állapota: jó

Szobafogságra lettünk ítélve. A barátom a Pufi, meg én. Három napra. Illetőleg nem is szoba, hanem disznóól fogságra. Mert hát a malacom és állandó tettestársam a kaszáló lelegelésében nyilván csak a kis kuckójában húzhatta meg magát. Tehát én telepedtem meg az ólnál. Egész nap beszélgettünk a Pufival a disznószag kellemes idilljében.
Jó társaság volt4 Komolyan, olyan egy okos malac volt az, hogy csak na. Még az emberek közt is csodaszámba ment.
(Azóta sem találtam figyelmesebb hallgatóságot.)
A fáról pont beláttunk a Halász nénnye kamrájának az ablakán. A Zirén ott birkózott a Lukács bácsival. Na, gondoltam, az öregnek annyi. A Hétmérföldes asszonyság mindjárt leteperi, azt agyonnyomja. De nem. Kiderült, hogy a kis gebe ember kerekedett felül. Olyannyira, hogy a Zirént még az ingétől is sikerült megszabadítania. De még a feneke is kikandikált a szoknyája alól, ami akkora volt, mint a katonai sátor…

Szerző: Sáringer Károly
Darab: 1
Állapot: jó