Írók ​és múzsák Gödöllőn

• Példány állapota: jó

Gödöllőn ​nem volt kávéház, itt resti volt, amit Démusz Elláék üzemeltettek az első világháború alatt. Ella Gödöllőn ismerte meg 1918-ban későbbi férjét, Németh Lászlót. A vasúti vendéglő uzsonnázó nyaralóktól nyüzsgő teraszán szívesen üldögélt egy pohár bor mellett a gödöllői nyaralótulajdonos Ambrus Zoltán, szerette nézni a vonatokat, az apja vasutas volt. Itt szállt vonatra naponta a pesti piarista főgimnáziumba járó, gyerekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor. Ide futott be az a tehervonat, amelyik Diósyné Brüll Adél bútorait hozta Párizsból, amikor 1924-ben a Gödöllőn vásárolt villába költözött. Erre az állomásra érkezett meg nagy boldogan Ottó Ferenc gödöllői zeneszerző, zsebében József Attila Altató című versének neki dedikált kéziratával. A katonaiskolai vakációkban a gödöllői házukban nyaraló Ottlik Géza is szeretett az állomáson át biciklizni legjobb barátjához, a művésztelepet alapító festőművész fiához, Kriesch Tamáshoz. Míg vásárolt egy Pesti Naplót a Hírlapárusnál, Cipi a szép, borostyánnal befuttatott fakorláthoz támasztotta biciklijét. Az írók és múzsák jöttek-mentek, átutaztak, nyaraltak, időztek hosszabb-rövidebb ideig Gödöllőn, kevesen maradtak itt mindörökre. Itt jártuk azonban nem múlt el nyomtalanul.

• Szerző: G. Merva Mária
• Darab: 1
• Állapot: jó