“Ez útijegyzetek egy ifjúság és egy utazás találkozásának emlékeit örökítik meg: e találkozásnak már több, mint egy évtizede. Most, mikor […] átolvastam s átjavítottam e sorokat, különös honvággyal észleltem a lelkesedésnek és a bizakodásnak azt a dacos hőfokát, mely a könyv lapjairól sugárzott felém; e jóhiszemű lelkesedésre csak az első ifjúság képes, mikor az ember szentül hiszi, hogy a világot tiszteletére találták fel és rendezték be, s a találmánynak, – fajtáknak, tájaknak, emberi és emberfölötti alkotásoknak – igazi értelme, hogy ő, az utas, megismeri, lelkesedik érette és használja. Lelkes utazó voltam. E lelkesedés a könyv egyetlen jogcíme.”
