A könyv a pirotechnikai látványosságoknak a reneszánsztól napjainkig terjedő több mint félezer éves hazai történetét tekinti át. Ma már talán kevéssé ismert, hogy a Távol-Keletről származó és Jacob Burckhard szerint az ünnepi díszítőművészettel együtt a művészettörténet annalleseibe tartozó tűzijátékok a középkori szimbolikus gondolkodás produktumai voltak. A negyedik őselemet jelképező pirotechnikai eszközök, akárcsak Brunelleschi és Leonardo szelet fújó, vihart imitáló, süllyedő és repülő szerkezetei, amelyek segítségével angyalok és istenek szálltak alá az égből, s tűntek el a pokolban, valamint a tüzes rakéták az életen túli transzcendens erőket idézték. Mindazt, ami túl van az életen, mindazt, ami több, mint az élet.A könyv lapjain a királykoronázásoktól a főúri bevonulásokig, a barokk színházi előadásoktól a reformkori Anna-bálokig a legkülönbözőbb egyházi, társadalmi ünnepségeken alkalmazott pirotechnikai látványosságok elevenednek meg.
