Évtizedekkel keletkezésük után olvasva ezeket a döbbenetesen eleven és változatlanul katartikus hatású művészi látleleteket a korabeli Magyarország és az egykori ormánsági élet mindennapos drámáiról, egyre inkább igazat kell adnunk magunkban egykori kritikusának, Németh Lászlónak, aki azt írta e Kodolányi-novellák naturalizmusáról, hogy az nem más, mint „a közelről nézett élet fényjátéka.”
