2005 tavaszán a rákóczifalvai gyógyszertárban egy ismeretlen asszony veregette meg a vállamat: „Nagyon fain szakácskönyvet tetszett írni!” – mondta. Ekkor még én sem gondoltam, hogy a család számára összeállított receptgyűjteményem ilyen fényes utat jár majd be. San Fransiscotól Bostonon, Londonon át eljutott Erdélybe, Munkácsra, és itthon az ország legtávolabbi zugába is. Fiatalasszonyok, férfiak ebből tanulnak főzni, vitték – viszik a mai napig – nagymamák az unokáknak ballagási ajándékba, orvosnak, nővérnek hálából. Az a sommás vélemény alakult ki, hogy a könyv „használható”. Úgy gondolom, ennél nem kell nagyobb dicséret. Ez volt a célom. E kiadvánnyal szeretnék segítséget nyújtani a kezdő (és h”haladó”) háziasszonyoknak a „Mit főzzek?” örökös dilemmájához. Ha csak kis mértékben is sikerül, már megérte a fáradságot.
