Az olvasó talán meglepve látja egymás mellett Sartre és Dumas nevét. valóban aligha képzelhető el két ellentétesebb írói alkat, mint a Monte Christo grófja, illetve a Szavak szerzője. Még meglepőbb, hogy Sartre igen keveset változtatott az eredeti darabon; a cselekményt gyakorlatilag változatlanul hagyta, egyes jeleneteket szó szerint vett át. Mindössze annyit tett, hogy egy kis filozófiát csöppentett bele. Ám ettől az eredetileg szórakoztatásra szánt darab egy csapásra ízig-vérig egzisztencialista művé változott. Mindkét fél sokat nyert az “együttműködéssel”: Sartre végre hús-vér szereplőkkel, izgalmas fordulatokkal, bonyolult intrikákkal kápráztat el bennünket, Dumas pedig komoly klasszikusként, elmélyült filozófusként jelenik meg.A drámát most már több éve játssza a Madách Színház – Haumann Péter főszereplésével – óriási sikerrel.
