“Angyal szavakra, hangokra szedte azt a lelket. Ötletekre. Majd végigsepert az asztalok között, jó párunkon erőszakot tett, tintával itatott, és újra a szájából etetett. Mi pedig nyeltük belőle a bocsánatot, mindazért, amit meg se tettünk még. Holnap? Holnapután? Nincs ilyen. Amit egyszer majd rosszul írunk meg. Vagy amit soha.”
