Ki ​érti ezt?

• Példány állapota: jó

A gyűjtemény a szerelmi költészet egyik legrégebbi, legáltalánosabb – „negatív” – tárgyának: a megcsalatás, elhagyatás fájdalmas élményének ad hangot.
A hagyományos, „örök” verstárgyat Nógrádi a fogalmazásmód stiláris vadságával, illetve – s esztétikai értelemben még felemelőbben, eredményesebben – az édesanya hajdani, és a húg közelmúltbeli elvesztését felidéző strófákkal újítja meg. Így a két megrázó halált egybefonja a kapcsolatból kilépett társ, asszony, múzsa, szerelmes újrakezdett életének tényével. (…)
Nógrádi Gábor ezzel a kötettel a kortárs magyar költészet egy eredeti, radikális teljesítményét hozta létre. Az alaposabb elemzés arra is rámutathatna, hogy a költő a Kéthátú életünkben (1973) és az Alagsori zsoltárok (1979) című köteteiben kezdett törekvéseket eleveníti fel, sűrítve és érettebben. (Tarján Tamás)

• Szerző: Nógrádi Gábor
• Darab: 1
• Állapot: jó