Ki így hal meg, ki úgy

“Fehér homok borította a göndör, fekete fürtöket, fehér homok a szemgolyót. Bepillantottam a tátott szájba: vizes barna homokkal volt tele.”

Egy panzióvá átalakított, lerobbant Santa Monica-i házban Mrs. Samuel Lawrence öt megviselt tízdollárost nyom Lew Archer, a magánnyomozó kezébe. Azt kéri tőle, hogy kerítse elő elveszett ápolónő lányát, Galateát. Kolléganője szerint Galley “bolondult a férfiakért”, és “nem válogatott”. Az az ember, aki utoljára látta, azt mondja, a lány egy Joe Tarantine nevű kábítószeres gengszterrel hajtott el az illető sportkocsiján.

A kihűlt nyomokat kutatva Archer először a San Franciscó-i nyomortanyák világába, majd a dúsgazdag Palm Springsbe vetődik: drog és vér és pénz urbánus vadonában keresi a kiutat. S ahogy a hullák szaporodnak, rá kell jönnie, hogy nincs az az angyalarc, amely ne rejtegethetne romlott szívet. Mrs. Samuel Lawrence rongyos ötven dollárja és e világ között ugyan milyen kapcsolat lehet?

Ross Macdonald (1915-1983) Agatha Christie-hez és Raymond Chandlerhez hasonlóan elnyerte az Amerikai Krimiírók Szövetségének Nagymester-díját.