Kosztolányi Dezső már igen ifjan, a kor szecessziós ízlésváltozatának is hódolva, a távol-keleti divatáramlatokra is figyelemmel, fordított kínai és japán költeményeket (természetesen nyersfordítások felhasználásával). Többször is kiadott fordításai – amelyek szerepelnek az Idegen költők című antológiában (890474), valamint önállóan is megjelentek Japán és kínai költők cím alatt (9511186) – ezúttal az 1943-as kiadás reprintjeként látnak napvilágot. A többnyire klasszikus költők Kosztolányi-féle átültetéseinek az ad sajátos bájt és zamatot, hogy azok igen-igen hűtlen fordítások, ám annál valódibb Kosztolányi-versek.
