A szerzők elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a nemzetközi közösség miként próbálta befolyásolni a felbomlás folyamatát, majd pedig -amikor kitört a szlovéniai, a horvátországi és nem sokkal később a boszniai háború – milyen eszközökkel szerette volna azokat megállítani vagy legalább korlátok közé szorítani. Vizsgálták az Európai Közösség első diplomáciai erőfeszítéseit, az általa létrehozott Jugoszlávia-konferencia eseményeit, majd azt a folyamatot, amelynek során az európai államok – felismerve saját katonai-politikai korlátaikat – az Egyesült Államokat igyekeztek megnyerni a beavatkozásnak. A szerzők ezt követően az amerikai délszlávpolitika alakulását követték nyomon.