A Kis Közhelyhatározó a magyarokról alkotott sztereotip megjegyzésekre épül, mint például hogy a magyar nők szépek, vagy hogy a magyarok sokat lovagolnak, sokat isznak. Egyszerre szarkasztikus és büszke olvasmány ez – mulattató kórkép és szarkasztikus önreflexió. A könyv végén pedig mintegy kiegészítésképp néhány közmondást talál az olvasó.