A legnemesebb történetírói hagyományok és a modern historiográfia legaktuálisabb tanulságai ötvöződnek Fügedi Erik tanulmányaiban. A szerző egyformán otthon van a középkori törvények és privilégiumok latin filológiai kérdései s a történeti demográfia és statisztika újkeletű módszerei között. Írásaira azonban nemcsak a pontos, de sohasem fölöslegesen aprólékoskodó szaktudás jellemző, hanem mindenekelőtt a mozgékonyság, a szellem, a bátor kérdésföltevés. A kötet tanulmányaiból elénk rajzolódik a középkori magyar városfejlődés lényegében összefüggő képe, s ez a figyelmes olvasónak sokat elárul a magyar fejlődés általános sajátosságairól is. Hasonlóképp tágabb érvényűek a kötet gazdaságtörténeti írásai: a középkor magyar társadalmának életmódjáról, szokásairól, az egyes rétegek életszemléletéről is beszélnek, vagy közvetve tanúskodnak. Fügedi Erik érdeklődése mindig túlvezet az éppen vállalt szakkérdésen, s ez az olvasó nyeresége: hisz nemcsak egy-egy történeti probléma megoldását kapja, hanem széles és színes képet egy jelentős korszakról.
