Konyhaszótár

„Midőn ​Dumasnál ebédeltem Doche, Dejazet, Mlle Leoni és többiek társaságában, jövet elhibáztam az ajtót és nem az igazit nyitottam. Meglepve állottam meg a küszöbön. A konyhában találtam magamat, és a szakács épen hatalmasan kavart valamely étek ingredientiákat egy lábasban. És e szakács köténynyel és felgyürt inggel, nem volt más mint maga Dumas, ki mikor kedves vendégei vannak, egy ételt mindig maga készít.”
Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, színésznő (1858)

„Míg Olaszországban emigránskodtam, – ez épen tizenegy évig tartott, – abban a nagy szerencsében részesültem, hogy az öreg Dumas minden évben nálam töltött egypár hetet. (…) Ha nem dolgozott, akkor főzött, ez volt a szenvedélye. Legtöbbet adott a szakácskodásra. Egy nyársot talált fel, mely nem vízszintesen, hanem függélyesen forgott. Hidd el, – mondá sokszor, – e nyársra büszkébb vagyok, mint a Monte Christo regényemre. Nézzed, a tetejébe felhúzok egy kövér libát, a liba alá egy foglyot, a fogoly alá egy szalonkát, a szalonka alá egy fenyves rigót, – a liba zsírja öntözi a vadakat…”
Teleki Sándor, a vad gróf (1879)

„Gasztronómiai katedrális.”
Daniel Zimmermann, Dumas-biográfus (1993)

„Fontos alapmunka, s nem mellesleg egy könnyen olvasható igazi Alexandre Dumas-könyv – ezúttal d’Artagnan nélkül!”
Harmath Csaba gasztronómus, a könyv szakmai lektora

„A konyhaszótár hozzávalói: francia sárm, pikáns humor, csavargásokkal teli, kalandos múlt, pici cinizmussal fűszerezett irónia, áradó, romantikus stílus, féktelen mesélőkedv, farkasétvágy, gasztronómiai tudás, konyhai tapasztalat, kifi nomult ízlés és széles látókör. Ez a mű az európai gasztronómia Odüsszeiája.”
Cserna-Szabó András író, a könyv szerkesztője