A képek nem hazudnak. Gondoltam elébe megyek a pletykáknak és találgatásoknak, mit rejteget otthon, a pincében, a padláson, a falakon, vagy egy régi ládafiában ez a Koós!? Úgy éreztem, a 80 év az 80 év, ahogy mondani szokták, még gombócból se kevés, így érdemes lenne kicsit számot vetni, visszatekinteni, múltat idézni, elmélyülni, nevetgélni, elámulni. Még is csak könnyebb lesz így nekifutni a következő 80 évnek! Hát tessék drága hölgyek és urak, ebben a kedves és kedélyes, izgalmas és mosolygós könyvben feltárul a múlt, a múltam és sok – sok jó barát, pályatárs, drága, kedves ember, velemtöltött villanásnyi pillanata. Megszólalnak szobánk falai, kitárul a féltve őrzött családi ládafia, és rejtekébőlelőkerülnek, a néha már általam is elfeledett képek. És hogy miért képeskönyv? Kérem szépen, a magyarázat egyszerű. A képek nem hazudnak, úgy, általában nem. Mert akik ismernek, pontosan tudják, szeretek sokat beszélni, sztorizgatni, mesélni, vicces történeteket előadni. Így a képek tanúbizonysága nélkül, bizony könnyen szó érheti a ház elejét, na, ez a Koós már megint csak beszél, na, már megint túloz, na, már megint kiszínezte… és így tovább. Így viszont nincs mellébeszélés, a képek nem hazudnak, és Önök is látják majd, hogy nem vagyok teljesen őrült! Könyörgöm, most már csak tessék mindehhez jó képet vágni!
