A Görgei- (vagy Görgey) kérdés csaknem egyidős a szabadságharccal. A kérdés lényege egyetlen mondatban foglalható össze: áruló volt-e Görgei Artúr? Az erkölcsi minősítést is magába foglaló kérdés történeti szempontból így fordítható le: elősegítője vagy (tudatos) hátramozdítója volt-e Görgei Artúr a magyar polgári átalakulás vívmányainak megőrzéséért folytatott 1848-49. évi szabadságharcnak? A Görgei szerepéről folytatott vitának központi kérdése Görgei és a szabadságharc politikai vezére, Kossuth Lajos viszonya. Valóban Kossuth teremtménye volt-e Görgei, mint ezt maga Kossuth állította? Vagy Kossuth nélkül is feljutott volna arra a magas posztra, amely képességei alapján kétségkívül megillette? Kossuth politikájának támogatója, vagy éppen ellenkezőleg, ellenfele volt-e hadtestparancsnoki kinevezése után? Milyen módon szakaszolható kettejük viszonya? A történetírásnak fel kell tárni azokat a korabeli dokumentumokat, amelyek segítségével korrigálhatók a visszaemlékezések és vitairatok adatai. Ezért is fontos, hogy a szabadságharc e két jelentős szereplőjének kapcsolatát végre saját irataikból ismerjük meg. Ezt kívánja szolgálni ez a kötet.
