“Lélektől-lélekig”
Balatoni Népfőiskola Siófokon 1947-49

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Smaragdpress Kiadó
• Kiadás éve: 1997
• ISBN: 963-04-7848-X
• Oldalak száma: 212

Egy olyan korban, amikor a felnőttképzéssel kapcsolatos viták középpontjában az információs technológiák rohamos fejlődése, a szakmai képzés, a pénzügyi- és szervezeti kérdések állnak, talán meglepőnek találja az olvasó, hogy ez a sorozat – a Vekerdi László által írt, a tudománytörténetnek főleg a XIX. századot tárgyaló tanulmánya után – ismét történelmi kérdéssel foglalkozik. A kötet tárgya ez alkalommal a XX. század első felében működő Balatoni Népfőiskola, tematikus súlypontja pedig a tánc.
A magyar népfőiskolák a felnőttképzés hasonló szellem- és társadalomtörténeti fejlődési irányait tekintve azokat a hagyományokat követték, amelyek velük egyidejűleg számos európai országban hasonló programkínálatokat és struktúrákat alakítottak ki. Első helyen kell megemlíteni a múlt század második felében Dániában, Svédországban és Finnországban alapított népfőiskolákat és azok tapasztalatait. Ezeket követte Lengyelország 1900-ban. A bécsi népfőiskola 1987-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. És amikor 1994-ben Németországban számos népfőiskola ünnepelte 75. éves fennállását (az alapításuk közvetlenül az I. világháború után volt), akkor az ünnepi beszédekben a munkás- és a népművelői mozgalmak gyökereire és ezen mozgalmak demokratikus célkitűzéseire és tartalmaira hívták fel a figyelmet, nem felejtkeztek meg ugyanakkor a fejlődő ipar, gazdaság és kézműipar szakmai szempontjairól sem, sőt, időben még ezen túl is messzebbre visszamentek. Ezeknek az ünnepi megemlékezéseknek az alkalmából Heinz Theodor Jüchter, a Német Népfőiskolai Szövetség (DDV) elnöke kijelentette, hogy “Még mindig nem tudja nekem senki sem megmondani, hogy melyik németországi népfőiskola a legrégebbi.” Örvendetes tény, hogy az elmúlt években Közép-Európában milyen nagy energiával és kézzelfogható eredményekkel folytatták a felnőttképzés történelmi fejlődésével kapcsolatok kutatásokat, amelyeknek eredményeit értékes kiadványokban jelentették meg: a Wilhelm Filla, Elke Gruber és Jurij Jug kiadásában az Osztrák Népfőiskolai Szövetség (VÖV) történetéről megjelent “Felnőttképzés a felvilágosodás korában” c. munkában szlovéniai, osztrák, magyar, szlovák, cseh, horvát esettanulmányok olvashatók, a német, osztrák és svájci felnőttképzés történeti forrásait feldolgozó, évek óta rendszeresen ülésező munkacsoport jelentései hasonló témákat dolgoznak fel.