Giovanni Valagussa - Simone Facchinetti

Lombard Reneszánsz

1990Ft Szállítási költség

Elfogyott

Példány állapota: újszerű

Hosszú ideje folynak viták arról, hogy a magyarországi, és különösen is az erdélyi reneszánsz kialakulásában, formálódásában milyen szerepet játszottak az észak-itáliai, szabadabb, dekoratívabb hatások a királyi udvarból elterjedő toszkán eredetűekkel szemben.
A lombard reneszánsz sokkal erősebben olvasztotta magába a középkori művészeti hagyományokat, így a gótikus ízlés komoly nyomokat hagyott a reneszánszként elkönyvelt művészeti alkotásokon. Ez a jelenség teszi különösen is érdekessé számunkra az itteni festészetet, építészetet, hiszen hazánkban is ezt tapasztalhatjuk.
Ezért is különös, hogy lombard hatásokkal csak viszonylag későn, a 16. század elején szembesülhetünk. Az első építészeti emlék, amellyel összefüggésben fölmerül a lombard kapcsolat: a gyulafehérvári székesegyház Lázói-kápolnája. A középkori épületrészt a művelt és világjárt kanonok, Lázói János építtette át. Bár korábban a lombard reneszánsz magyarországi befolyásának első példájának tartották, a kápolna egyaránt visel magán lombard, velencei, római és dalmát hatásokat.
Az Itáliában egyetemi tanulmányokat folytató Lázói János soha nem járt Lombardiában, de pártfogója, Sánkfalvi Antal (későbbi nyitrai püspök) Mátyás király követe volt a milánói udvarban. Lázói az 1500-as szentévben Rómába utazott, többek között leendő kápolnájának ügyeit intézni. 1512-ben elkészült a román kori épület késő gótikusreneszánsz megújítása, ahogy egy 1512-es oklevél említi: reformatio porticus. A kápolna leginkább lombard hatású, belső edikulával koronázott kapuzatának kagylómotívummal díszített fülkéjében látható domborműben a Madonna előtt az építtető Lázói János térdel, míg az azóta már befalazott, toszkán jellegű nyugati kapuzaton Sánkfalvi Antal címere látható. Vélhetően nem feltételezhetünk közvetlen hatást, műhelykapcsolatot, inkább csak egy Lombardiából származó terv helyi, gótikus tanultságú mesterek általi megvalósításáról lehet szó. Ebben – Lázói művészi ízlésének formálásában – minden bizonnyal szerepet játszhattak patrónusának feltételezhetően lombardiai eredetű (mű)tárgyai is: könyvek, érmek, ötvöstárgyak.
Lombard reneszánsz elemek később is felbukkannak magyarországi emlékeken. Közvetlen befolyás azonban ekkor sem mutatható ki, sokkal inkább közvetített hatásokról van szó. A távoli Lombardia 15-16. századi művészete sokszínű, különböző stílusárnyalatokat foglal magába. Mégis, összeköti ezeket a műveket a hagyomány tisztelete, és ezzel egyidejűleg a megújulás igénye. Nagy mesterek tanítványai vallanak a tartomány művészeti és emberei értékeiről, alkotásaikon keresztül. A kiállítás és a katalógus ezért a lehető legteljesebb áttekintést kívánja nyújtani a korszakról, a lombardiai művészet központjairól, felvonultatva a legjelentősebb művészeket és illusztrálva az őket foglalkoztató művészi problémákat, hatásokat.
Szentendre jelentősége a 20. századi magyar festészetben, az 1926-ban itt létrejött művésztelep alapító tagjainak itáliai kapcsolatai jogosítottak fel bennünket arra, hogy a Pest megyével testvérkapcsolatokat ápoló Bergamo Tartomány fővárosának, Bergamo
városának múzeumát meghívjuk, hogy kincseinek egy kiemelkedő csoportját mutassa be nálunk, a Ferenczy Múzeumban, a magyar közönségnek. Olyan alkotók műveit, akiket talán részben már Lázói János is ismert, akiknek alkotásai már az Örök Városban is láthatóak voltak, amikor a magyar zarándokok az 1500-as szentév alkalmával Rómába zarándokoltak. Most mi, kései utódok teljes keresztmetszetében és részleteiben is tanulmányozhatjuk azt a jelenséget, amelyet Lombard reneszánsznak nevezünk. Bízom abban, hogy ez a kiállítás és a katalógus nagyban hozzájárul majd közös európai örökségünk megismeréséhez, befogadásához.

Kálnoky-Gyöngyössy Márton