Az 1920-30-as években írt négy nagy tanulmányának megjelentetésével – Magyar fa sorsa, Egyedül, Magunk revíziója, Harc a szobor ellen – ezúttal az esszéíró Makkai Sándort igyekszünk megismertetni az erdélyi olvasóval. A Trianon után kialakult történelmi helyzetben, a leszakadt nemzetrész kisebbségi létének, köz- és irodalmi életének újjászervezése érdekében Makkai nélkülözhetetlennek tartja a nemzeti és egyetemes értékek átértékelését, a történelmi múltunkkal való szembenézést. Akárcsak regényeiben, publicisztikájában is a történelmi múlt erkölcsi alapon történő átértékelésének lehetőségét kínálja fel: a hiteles történelmi tudat és az erdélyi humanista hagyomány felélesztését. Történelemszemléletének, történelemrevíziójának lényege, hogy a múlt kritikátlan dicsőítése éppen olyan igaztalan és káros, mint a múlt kitagadása és mindenestől való kárhoztatása; a mindkét irányban tárgyilagos, a rosszat nem takargató, de a jót büszkén hangsúlyozó történelem-átértékelés máig napirenden levő feladata nemzetiségi tudományunknak.
