Évezredek óta a vadételek főúri, fejedelmi és királyi lakomák legmagasabbra értékelt ételeit képezték. Hun királyok, római császárok, európai fejedelmek, asztalán a vadételek jelentették a presztízs fogásokat. Mindez természetesen kapcsolatban volt a vadászat szimbolikái jelentésével: a vadak vadászata, elejtése főúri és királyi tevékenység volt, a háziállatok beszerzése, „elejtése” viszont az alacsonyrendű szolganépség, mészárosok dolga volt. A hun-magyar csodaszarvas legenda szerint, a magyar őstörténelem szarvasvadászattal kezdődött, amelyet úgy is értelmezhetünk, mint a korabeli vadgasztronómia megvalósításához szükséges alapanyag beszerzésének történetét. A vadgasztronómia előszeretete végül is Hunort és Magort egy új haza felfedezéséhez vezette. A jelen kötetben Cey-Bert Róbert Gyula sajátos módszerének megfelelően bemutatja a vadászat történelmi hátterét, kiemelve a lovaskultúrájú magyarság vadászatának történetét…
