Magyarország nemzeti jövedelme

• Példány állapota: jó

A nemzeti jövedelem megállapítását célzó, statisztikai vizsgálódások nem régi keletűek.
Ha ismerünk is nagy államok – pl. az Északamerikai Egyesült Államok vagy a Németbirodalom – nemzeti jövedelmére vonatkozólag hosszabb időre visszanyúló adatokat, az azokat összegyüjtő szerv vagy rendszerező elme többnyire évtizedekkel később vezette vissza számításainak vonalát a multba s jelölte ki így a nemzeti jövedelem alakulásának pályáját.
Sok oka van annak, hogy ez így történt s hogy az ú. n. hivatalos statisztika kísérletezései mellett a modern statisztikai kutatás és gondolkodás legjelesebb képviselői is feladatukul tűzték ki a nemzeti jövedelem megállapítását s fejlődésének figyelését.
A sok ok közül kettőt ide iktatok – talán a legjelentősebbeket.
A közgazdasági tudománynak máig sem egyöntetű a felfogása arra nézve, mi értendő nemzeti jövedelmen.
S a közgazdaságtan s a statisztika bár világszerte megbecsült művelői sem követnek egységes utat akkor, mikor a nemzeti jövedelem sok részletből összetevődő sommázatát akarják elkészíteni; bonyolult haditerveket dolgoznak ki gyakran, de kétséges, hogy nem hagynak-e ott a nagy mezőn, melyet meg kívánnak járni, mégis parcellákat feltáratlanul, vagy találnak olyanokat, amelyek területe elzáródik a felderítést végző tudósok munkája előtt.

Tartalom
Előszó. irta Laky Dezső dr. 7
Bevezetés 9
A nemzeti jövedelem fogalmi meghatározása 12
A nemzeti jövedelem megállapításának módszere 20
A nemzeti jövedelemnek a mezőgazdasági termelésből származó része 20
A földmivelés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 21
Az állattenyésztés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 27
A szőlő-, bor- és gyümölcstermelés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 34
A fatermelés és a növényi eredetű tüzelőanyag hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 35
A mezőgazdasági termelés érdekében felhasznált iparcikkek értéke 35
A nemzeti jövedelemnek a bányászati és kohászati termelésből származó része 37
A nemzeti jövedelemnek az ipari termelésből származó része 38
A gyáripari termelés 38
A kézmű- és háziipari termelés 40
A nemzeti jövedelemnek a szállítási tevékenységből származó része 43
A nemzeti jövedelemnek a kereskedelmi tevékenységből származó része 44
A forgalmi-, fogyasztási adók, fuvarozási illetékek, valamint a behozatali-, út- és hidvámok stb. áremelő szerepe 48
A lakásszükséglet kielégítésének értéke 51
A szinházak és mozgóképszinházak működésének hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 52
A háztartási munka értéke 52
A nemzetközi fizetések és a nemzeti jövedelem 53
Új tőkebefektetések üzemképes vagy használatrakész állapotba való helyezésének értéke 54
A nemzeti jövedelem és a tőkeváltozások 54
A nemzeti jövedelem volumene 59
A nemzeti jövedelem megállapítása 63
A mezőgazdasági termelés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 63
A bányászati és kohászati termelés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 75
Az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 78
A szállítási tevékenység hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 81
A kereskedelmi tevékenység hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 84
Egyes közületi bevételek által előidézett áremelkedés 85
A lakáshasználat értékének hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 86
A szinházak és mozgóképszinházak működésének hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 87
A háztartási munka értékének hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 88
A nemzetközi fizetési forgalom 88
A nemzeti jövedelemnek a tőkejavak munkaképes állapotba való helyezéséből származó része 89
A nemzeti jövedelem alakulása 90
Függelék:
Dogmatörténeti áttekintés 103
Nemzetközi összehasonlító adatok 109
Segédtáblázatok 111
Táblázatok jegyzéke
Ábrák jegyzéke

• Szerző: Dr. Matolcsy Mátyás, Dr. Varga István
• Állapot: jó