“- Hajrá, Ratkó! – üvöltötte. – A becsületgólt! s csodák csodája: Ratkóba még egyszer visszaköltözött az élet. Az utolsó tíz percben felpezsdült a csöködi csapat. túloldalt bömböltek az iparoslegények, emitt Béniből tört ki valamiféle szitokkal elegy, könyörgő ima. Ratkó vérben forgó szemmel elindult Mustár II. felé, aki éppen szökni próbált a labdával. Oldalról rontott rá…”
