Megamorv – Petőfi expedíció jelentése

• Példány állapota: jó
• Kiadó: Megamorv Kazánfejlesztő és Kutató Intézet
• Nyelv: magyar, orosz
• Oldalak száma: 48

Az újratemetés hátterének áttekintéséhez fontos ismerni a barguzini csontok 1989-ig visszanyúló történetét. 1989. július 16-án jelentette be a Morvai Ferenc, hogy az általa támogatott expedíció rátalált Petőfi Sándor csontjaira a burjátföldi Barguzin temetőjében. Petőfi állítólagos csontvázát az azóta elhunyt Kiszely István antropológus azonosította. Megamorv Petőfi Bizottság feltételezése szerint Petőfi Sándort a segesvári ütközetet követően elhurcolták a cári csapatok, és a költő a szibériai Barguzinban hunyt el 1856-ban. Az MTA szakértői bizottságot állított fel, amely a Szovjet Tudományos Akadémia szakértőivel, továbbá a Megamorv Petőfi Bizottság tagjaival együttműködve mintákat vett a csontvázból 1990 elején. A vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy női csontvázról van szó, valamint a csontváz származási és temetési ideje sem bizonyítja, hogy Petőfihez köthető lenne. A következő évben Kosáry Domokos, az MTA akkori elnöke újabb szakértői bizottságot állított fel a Megamorv Petőfi Bizottság Petőfi állítólagos száműzetéséhez kapcsolódó iratainak vizsgálatára. Azonban 1992 januárjában berekesztették a bizottság működését, mivel a Megamorv Petőfi Bizottság nem nyújtotta be a kérdéses dokumentumokat. Az elkövetkező egy évtized során az MTA több szakértői bizottságot állított fel a kérdés vizsgálatára, melyek azonban vagy megszűntek, vagy megerősítették a korábbi vizsgálatok eredményeit. Az MTA 2001-es jelentése összefoglalta azon eredményeket, amelyek alapján a tudományos testület ellenezte, és mindmáig ellenzi a Petőfi-család Kerepesi temetőben lévő sírhelyének feltárását, amit a Megamorv Petőfi Bizottság követelt az összehasonlító genetikai vizsgálatok elvégzése érdekében.