Meghalni ​és megszeretni

• Példány állapota: jó

“Akkor ​hangzott az első fütty, és…Tillyer összerándult. Ron látta, ahogy kezd kicsúszni Derger kezéből. Még két fütty hallatszott, a golyók már célt tévesztettek. A park bokrain túl, húsz méternyire tőlük, elindult egy ezüstmetál színű autó. A környék egyszerre hatalmasan csöndesnek rémlett. Tillyer szájából ömleni kezdett a vér. Ron látta, ahogy az autó közeledik, teljesen rendhagyóan, a néptelen park sétaútján. A másodpercek kinagyítódtak. Az ezüstmetál tömb, lassan közeledve, mintha nem vett volna tudomást… árnyalatokról. Lőréséből láng csapott ki, és Chious felvonyított, majd odacsattant. Ron megpróbált hátranézni, poros vonaglást látott, fél láb kapálózását. Derger a zekéje zsebében görcsösen markolni látszott valamit. A zeke szárnya a járdán valódi szárnyként kiterülve hevert, és Derger mintha forgatott volna valamit benne, de…
Az ezüstmetál tömb lőrése most jobb kéz felől egy vonalban volt velük. Egy lámpaoszlop hirtelen eltakarta, és akkor…
Ron látta, hogy Derger megmoccan, mintha hasmánt helyzetből fel akarna szökkenni. Ám a mozgás, valami rettenetes koreográfia, bent a füstszín üveg mögött indult meg igazából. Mindkét férfi az arcához kapott, és a kocsiban ködszerű anyag kezdett terjengeni. Ez el is takarta őket azonnal, de az a mozdulat maga volt az iszony… Profilból látszott egy némán ordító száj… melynek hangja nem hatol át fémen, golyóálló üvegen. Ron üvölteni szeretett volna… mert a mindenen túli kínt látta… De akkor Derger zizegő száraz bőrű, hámló tenyere a szájára tapadt…
– Semmi baj – mondta, amennyire befogott szájjal erre képes lehetett. Az ezüstmetál koporsó akkor nekivágódott a lépcsőkorlátnak… elindult lefelé…”

• Szerző: Nat Roid
• Állapot: jó