„A királyok a pusztaságba menekülnek majd, a vadállatok közé, melyekre úgyis hasonlítanak!” – mondta heves pátosszal L. A. Léon, forradalmi nevén Saint-Just. Valójában nem torz arcú és véres kezű zsarnok kocsikázott ki titkon Párizsból 1791. június 20. végzetes éjjelén, hanem pocakos családapa, gátlásos középkorú férfi, örökké határozatlan, de zsarnok semmiképp.
S az egész szökési terv! Michelet, a nagy történetíró szerint „a meggondolatlanság csodája” ez, s „elegendő lenne megállapítani, mit követelt volna a józan ész, majd pontosan az ellenkezőjét tenni…”
