Menyasszonyok, vőlegények

• Példány állapota: jó
• Kiadás éve: 1980
• ISBN: 9631516415
• Nyelv: magyar
• Oldalak száma: 330

“Menyasszony, vőlegény, de szép mind a kettő…” – mondja elégikus-nosztalgikus hangon a magyar népdal. Szobotka Tibor új regényének menyasszonyai-vőlegényei sem nem szépek, sem nem hordozzák az elégikus-nosztalgikus írói ábrázolás jegyeit. A regényben szereplő férfiak és nők összefonódó sorsának története ugyanis egy bordélyházban és környékén játszódik a második világháborút követő néhány évben, a koalíciós kormányzatú Magyarország átmeneti, zűrzavaros világában. Az ilyenfajta tér- és időkoordináták között mozgó cselekmény számtalan mulatságos és tragikomikus fordulatot eredményez, s az író ki is használja tárgyának lehetőségeit. Az eleve megpecsételt sorsú szereplők közt az olvasó ámulva ismeri föl (vagy ismeri meg) a magyar Warrennét: Fridát; lányát, a kéjsóvár Lilit; látogatóikat: a háborúból paranoiát öröklő Oszkárt, az állástalan Ernőt, a szellemidéző Ilkát, az együnk-igyunk-feküdjünk szellemi szintjén élő Imrét, a finom úrilány Editet, az államosítás előtti pillanatokban kapkodva élő-habzsoló gyárigazgató Szatmárt és a többi konjuktúralovagot, Akik egy PHONE el kiáltó ábrázolt korszak hordaléka. A történet ha terében megelevenedik a háború utáni romos Budapest, ahol a nők Szalonnás rántottát ábrándoznak, a presszóban dollárral fecsegnek, gyárigazgató több féle újságot vásárol, „hogy a koalíciós partnerek mindegyikéről képe legyen”, a kis Budai utca gyanús házában ,,kiéget Körtélyvölgy lehet még csillag” ég a roncsolt életek fölött, és a rendőr így köszön: „Na Isten áldja. Szabadság.” Szobotka Tibor könyvét a fordulatos történetek, az ironikus előadásmód s a mikroszkópikus történelmi vizsgálódások kedvelői egyaránt élvezettel olvashatják.