A szerző magáról: Az érettségit követően férjhez mentem. Volt férjemmel öt gyermeket neveltünk, de csak a negyedik volt a sajátom. A 23 év alatt a gyermekeinkkel, valamint ház és kertépítéssel foglalkoztunk. 41 évesen új életet kezdtem Ausztráliában, leányom hamar követett. Mindketten egyetemet végeztünk. Én kertészmérnök lettem. Leányom szociológiát tanít a sydney-i egyetemen.Végezetül egy vallomás:Írásommal önként vállalt kötelességet teljesítettem. A 60-as évek elején a Fóti Gyermekvárosban, ebben a “jóhírű” intézetben töltöttem öt meghatározó évemet ezer másik, különböző korú gyerekkel. Tudomásom szerint a gyermekvárosról és a benti életről még nem jelent meg nyomtatásban ott gondozott gyermek tapasztalatán alapuló, őszinte, irodalmi igényű írásmű. Mindannyiuk helyett írtam tehát ezt a hézagpótló könyvet, emléket állítva az akkori társaimnak, nevelőimnek, tanáraimnak, barátoknak és ellenségeknek egyaránt.
