Ez a könyv a magyar holokauszt történelmi előzményeiről, a német megszállást követő időszak zsidóellenes kormányzati rendelkezéseiről, az ország akkori politikai viszonyairól tájékoztat. Egykorú jegyzőkönyvek, visszaemlékezések, irodalmi feldolgozások alapján mutatja be a gettók létrehozásának körülményeit, belső életét, a horthysta államgépezet hatalmi- és közigazgatási szerveinek szerepét és tevékenységét a deportálásban. Képet ad a nagyváradi, kassai, szombathelyi, szolnoki, nyíregyházi, szegedi, balassagyarmati, székesfehérvári gettókban uralkodó állapotokról. Feltárja a rasszista gyűlölet, a megbélyegzés, a jogfosztás, a megalázás, a meggyötrés és megkínzás, a kirablás, a kiűzetés ördögi gépezetének működési mechanizmusát. Mindazt, amit parancsra tettek és amit szívesen túlteljesítettek. Az embertelenség tobzódását elítélve emléket állít az emberség számtalan tanújelének, a minden veszedelmet vállaló, a halálba hajszolt zsidók életét mentő humanizmus megnyilvánulásainak. Tanulmányok és a túlélők visszaemlékezései ismertetik a németországi lágerbirodalom kiterjedését, az SS-táborokon belüli viszonyokat, a lágerélet iszonyú körülményeit, az egyéni sorsok alakulását, a túlélés véletlenszerűségének sokféleségét.
