Műszeres ​analízis

• Példány állapota: jó

ELŐSZÓ
Az analitikai kémia alkalmazott tudomány, a kémiai analízis módszereinek elméleti alapjait foglalja össze. Fontosságát és jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni, hiszen a kémiai analízist sem a tudományos kutatás, sem az ipari gyakorlat nem nélkülözheti.
Az analitikai kémia fejlődését egyrészt a tiszta kémia és társtudományainak fejlődése, másrészt a tudományos és ipari gyakorlat vonaláról jelentkező igények határozzák meg. A századforduló nagyjából fordulópontot jelentett az analitikai kémia fejlődésének történetében is. A túlnyomórészben kémiai reakciókra és műveletekre alapított mérőmódszerek, az analízis ún. kémiai módszerei – a komplexképződési reakciók széleskörű felhasználásától eltekintve – ez időre többé-kevésbé kialakultak. Ezek a mérőmódszerek már igen változatos és bonyolult problémák megoldására is alkalmasak, de nehézségük az, hogy az eljárások érzékenysége, szelektivitása csak egy bizonyos határig fokozható; végrehajtásuk általában hosszadalmas, körültekintő munkát igényel, és végül a kémiai módszerek nem automatizálhatók. A tudományok és az ipar rohamos fejlődése viszont – a kémiai átalakulásokba való mélyebb betekintés, a gyártási folyamatok ellenőrzése érdekében – egyre inkább a gyors módszerek kidolgozását sürgeti. Míg régebben inkább az egyes kémszerek magas kereskedelmi ára hatott korlátozólag egy-egy mérőmódszer elterjedésére, addig napjainkban a legdrágább „analitikai reagens” , a műveleti idő szelektálja az analitikai eljárásokat.

• Szerző: Csányi László · Farsang György · Szakács Ottó
• Állapot: jó